Borok és Természeti Szépségek Találkozása

A tanúhegyek

A tanúhegyek egykor mind vulkánok voltak. A vulkáni működés során lazább szerkezetű bazalttufa került a felszínre. A Pannon tenger visszahúzódása után ezek a bazalt- és tufarétegek védőtakaróként szolgáltak a szél és víz pusztító munkája ellen, amely a nem védett helyekről eltávolított minden könnyebb anyagot, homokot, agyagot. A Balaton környéki hegyeket ezért tanúhegyeknek is nevezzük, hiszen arról tanúskodnak, hogy a pannóniai rétegek milyen magasan töltötték be a mai medencét.

A nagyobb tanúhegyek: Badacsony (438 m), a medence közepén emelkedő Szent-György hegy (415 m) távolabb a már elpusztított Haláp, majd a Csobánc (375 m), közelebb ismét a Gulács (393 m), a Tóti-hegy (346 m), valamint a Hegyesd kúpja.

Badacsonyi borvidék

Már 2000 évvel ezelőtt virágzó szőlőkultúra volt Badacsony környékén. A hegy lábánál vezetett a rómaiak egyik híres hadiútja Aquincumba. A nagyobb szőlőtelepítések Probus császár (III. század) nevéhez fűződnek. A XIII. században a borvidék jelentős része egyházi kézbe került. A XVIII. és XIX. századbanban

a badacsonyi ürmös hírneve a tokaji aszúéval versengett. A borvidék éghajlatát elsősorban a Balaton határozza meg, aminek köszönhetően a déli,

dél-nyugati lejtőkön szubmediterrán jellegű klíma alakult ki. A nagy víztömeg meggátolja a hőmérséklet szélsőséges ingadozását, biztosítja a magas páratartalmat. Talaja változatos: lösz, mészkő, vörös permi homokkő, de a hegytető felé haladva a bazalt és a bazalttufa a meghatározó.  A talaj azonban mindig tartalmaz tetőtörmelékként bazaltot. A bazalttörmelék mállása során felszabaduló K, Mg, Ca és egyéb mikroelemek járulnak hozzá a borok kiemelkedő ásványi anyag tartalmához.